A mangalica legszembetűnőbb tulajdonsága az egész testet borító világos, vastag szőrzet, amelynek okán „báránysertés” néven is közismert.
A mangalicasertések szaporulatszáma alacsony, almonként mindössze 4-8 malaccal (12 vagy 14 helyett a többi fajtához viszonyítva). Születési súlyuk 600 és 1000 gramm között van, 7-8 hét alatt 6-8 kg-ot érnek el, és lassabban fejlődnek, mint a modern sertésfajok.
A szemhéj és az orrlemez bőrének fekete pigmentációja van (ebből fakadóan az ezzel nem rendelkező egyedeket eltávolítják a tenyésztésből). Körmük színe is fekete, azaz megegyezik az ibériai sertésre jellemző fekete patával. Színétől függően ezenkívül négyféle mangalica különböztethető meg: a vörös, a szőke (az egyedek 80%-a), a fecskehátú vagy swallowtail mangalica (fekete-fehér kombináció) és fekete (mára már kihalt).
A mangalica az egyetlen magyar eredetű sertésfajta.
Az ősi Sumadija fajta (a mediterrán ág, amelyhez az ibériai sertés is tartozik) valamint a szalontai és a bakonyi (a Kárpátok tipikus félvad fajtái) fajták keresztezéséből eredeztethető.
A mangalica legszembetűnőbb tulajdonsága az egész testet borító világos, vastag szőrzet, amelynek okán „báránysertés” néven is közismert.
Szőrzete télen a gyapjúhoz hasonlatosan hosszú, vastag és göndör; míg tavasszal szőkés, csillogó és kemény, majd nyárra elvékonyodik és lágyabb lesz. Csak egyetlen másik, hasonlóan hosszú szőrzetű sertésfajta ismeretes: a már kihalt la Lincolnshire Curly-Coated sertés.
A mangalica sajátosságát a zsírja adja, ahogyan azt maga a neve is jelzi, mivel magyarul a mangalica szó hallatán a zsírsertésre lehet asszociálni. Amellett, hogy rendkívül zsírosak, nagyon erőteljesek és egyes betegségekkel szemben sokkal ellenállóbbak.
Ez a sertésfajta háromszor több ideig él, mint egy normál egyed, és ez idő alatt bőre alatt nagyon magas zsírtartalmú szalonnát növeszt. A zsír a bőre alól lágyan beivódik húsába, melynek finom és ízletes pikantériát kölcsönöz. Zsíros húsa ideális sonkakészítéshez is, mivel az különösen alkalmas szárításra és a lassú, tartós érlelésre, lehetővé téve ezzel a különleges ízű, ínyenc termékek előállítását.
A vágott mangalicasertés a vágott fehér sertéshez képes feleannyi hússal és kétszer annyi zsírral rendelkezik, melyből adódóan az ebből a fajtából előállított hús és belsőségek hosszabb ideig tartósak maradnak, és ízük jobban koncentrálódik, mivel hosszú ideig is érlelhető. Ebből adódóan gyakori az ibériai sonka és a mangalicasonka közötti összehasonlítás, még akkor is, ha ez utóbbi saját, érzékszervek számára jól megkülönböztethető sajátosságokkal rendelkezik is.